Bélrendszer sematikus rajza.

Amikor az 1930-as években az autizmust hivatalosan egy speciális állapotként azonosították, általánosan mentális egészségi problémának tekintették. Az autizmus diagnosztizálásának jelenlegi kritériumai kizárólag a viselkedésen és az észrevehető külső tüneteken alapulnak. Ez azt jelenti, ha az egyén bizonyos előre meghatározott viselkedést mutat, akkor diagnosztizálják az autizmust, az ADHD-t vagy az Alzheimer-kórt. Ezeket „spektrum” rendellenességeknek nevezik.

De mi történik akkor, ha a viselkedést a bélben fellépő toxicitás vagy tápanyaghiány okozza? A legtöbb neurológus szerint nehéz azonosítani és kapcsolatot találni a szivárgóbél-szindróma és a neurodegeneratív állapotok között. Az emésztőenzimek, különösen a protein molekulákat lebontó proteázok kritikusak a gyógyulás szempontjából.

Az olyan dolgok, mint a krónikus stressz, a gyógyszerek, a környezeti toxinok és a nehézfémek okozhatnak gyulladást az emberi szervezetben. A gyulladás a nem megfelelően lebontott táplálékból, de bármilyen fertőzésből is származhat.

A fehérjék fontos szerepet játszanak a réz és a cink közötti kritikus egyensúly fenntartásában. Az egyik elem felesleges felhalmozódása neurológiai problémával járhat. Tanulmányok igazolják, hogy az autizmusban, az ADHD-ban és az Alzheimer-kórban szenvedő beteg személyeknek túl magas a rézszintje, ezzel szemben a szervezetük csak kevés cinket tartalmaz. Márpedig a cink elengedhetetlen nemcsak az agy, hanem az immunrendszer megfelelő működéséhez is. A lakosság jelentős hányada szenved cinkhiányban, márpedig ezek elkeserítő adatok.

Az autizmus a leggyakoribb általános fejlődési zavar. A betegség tünetei már az első 2 év során jelentkeznek, de a tünetek mindenképpen már 3 éves kor előtt megjelennek. Fiúk esetében gyakoribb ez a betegség, mint lányoknál. Az autizmus nem egyenlő az értelmi fogyatékossággal, de sok esetben mindkettő jól megfigyelhető egyazon személynél.

Az Alzheimer-kór egy olyan betegség, amikor is az agyállomány degenerációja figyelhető meg. Az idegsejtek elpusztulnak, illetve az agyban plakkok és neurofibrillális kötegek jelennek meg. Az idősebb generációk esetében az esetek jelentős hányada mögött ez a kórkép figyelhető meg. A 60 évnél fiatalabb egyéneknél igen ritka ennek a betegségnek a megjelenése.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*