Autoimmun betegség számítógépes grafikája.

Sokféle autoimmun megbetegedés létezik. Ebbe a csoportba sorolható a reumás ízületi gyulladás, a cukorbetegség, a lupus, a szklerózis multiplex, a Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás vagy a gyulladásos bélbetegség. A hagyományos orvoslás ma még nem tudja, hogy pontosan mi lehet az oka ezeknek az autoimmun betegségeknek. Immunszupresszív gyógyszerekkel, gyulladáscsökkentőkkel és szteroidokkal kezelik az autoimmun betegeket, de a módszerek nem a betegség okait kezelik, hanem csak a tüneteket nyomják el. És ezek a gyógyszerek nagyon komoly és életveszélyes mellékhatásokkal is rendelkezhetnek.

Autoimmun betegségről akkor beszélünk, amikor az immunrendszer nem ismeri fel a szervezet saját sejtjeit, idegenként kezeli, sőt meg is támadja azokat. Megkülönböztetünk szervspecifikus betegségeket, amelyek egy adott szervre vagy szövetre korlátozódnak, ilyen például az autoimmun pajzsmirigygyulladás. De léteznek szisztémás autoimmun kórképek is, amelyben különböző szervek vagy szervrendszerek érintettek. Ilyen például az SLE vagy a szklerózis multiplex. Ez utóbbinál az immunrendszer a központi idegrendszer szöveteit védő rostot támadja meg.

A bélrendszer és az autoimmun betegségek között összefüggés van. A bélrendszerben káros és hasznos baktériumok is egyaránt megtalálhatók. Amennyiben az egyensúly felborul, az fokozhatja a bél áteresztőképességét, amelyet szivárgó bélnek is szoktak nevezni. A szivárgó bél lehetővé teszi a részleges emésztett élelmiszer-részecskék, a fehérjék, a kórokozók és a toxinok bejutását a véráramba, amely gyulladást vált ki a szervezetben. A szivárgóbél-szindrómát ételérzékenység, emésztési problémák, ízületi fájdalmak és pajzsmirigygondok is kísérhetik.

Az autoimmun betegséget kiválthatják vagy súlyosbíthatják a gabonafélék, a tejtermékek vagy a génmódosított élelmiszerek. Számos szakértő javasolja az olyan ételek eltávolítását az étrendből, mint a kukorica, a rizs, a szója, a búza, a paradicsom, a paprika, a padlizsán és a feldolgozott élelmiszerek.

Hozzáértők javasolják a rendszeres csont-, illetve húslevesfogyasztást, hiszen ez hatékonyan gyógyítja a károsodott bélrendszert, de a gyulladást is eredményesen csökkenti. Érdemes minél több probiotikus ételt – savanyúság, élőflórás kefir, joghurt, kombucha – enni, mert ezek is jó hatással vannak az emésztésre. Az autoimmun betegségek tüneteit enyhítheti a chia- és a lenmag. Ezeken kívül nagyon fontos az A- és D-vitaminokban gazdag étrend kialakítása, de emellett érdemes B-komplex-vitaminokat, omega-3 zsírsavakat, ásványi anyagokat, magnéziumot, vasat, cinket és szelént is fogyasztani.

Hasznos a szervezetbe minél több organikus ételt juttani, mert ezeknek magasabb a vitamin- és az ásványianyag-tartalmuk a hagyományos módon termesztetteknél, és ezek az élelmiszerek nem tartalmaznak egészségre káros kémiai peszticideket sem.

A stressz is elősegítheti az autoimmun betegség kialakulását, hiszen a sok aggódás elősegíti a gyulladásos citokinek termelődését. A betegek sokszor arról számolnak be, hogy egy-egy autoimmun betegség kezdete előtt valamilyen érzelmi stressz érte őket. Éppen ezért fontos lenne hatékony stresszkezelési technikákat elsajátítani. Ilyen lehet a meditáció, a biofeedback, az akupunktúra, a testmozgás és az irányított relaxáció.

Próbálja csökkenteni a nehézfémek és a toxinok expozicíóját, mivel ezek súlyosbíthatják az autoimmun betegségeket. Egyes feltételezések szerint az aszpirin, az antibiotikumok és szteroidok is vezethetnek autoimmun megbetegedésekhez.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*