Az agy öregesése bizonyos mértékig elkerülhetetlen, azonban vannak olyan módszerek, amelyekkel késleltethetjük az öregedési folyamatokat, amelyek minden embernél másként zajlanak le. Az emberi agyban mintegy 100 milliárdnyi neuron található, amelyek egymilliárdnyi szinapszison keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
Egész életünk folyamán az agyunk változik a legtöbbet és a legnagyobb mértékben. Ahogy az agy elkezd öregedni, úgy változnak meg az összetett struktúrái és funkciói, és vagy összekapcsolódnak vagy megszakadnak bizonyos agyi útvonalak és hálózatok.
Az élet első évében a gyermek agya több mint egymillió új idegi kapcsolatot alakít ki másodpercenként. Az agy mérete mintegy négyszeresére nő az óvodai korszakban, és hatodik életévükre elérik a felnőtt agy méretének mintegy kilencven százalékát. Az agynak az elülső lebenye a végrehajtó funkciókért felelős, mint például a tervezés, a munkamemória és az impulzusellenőrzés.
Ahogy öregszünk, úgy változik az agyunk is. A memóriavesztés bizonyos fokig normálisnak mondható, de sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy a memóriánkat sokáig megőrizzük. A nagyfokú memóriaromlás és az Alzheimer-kór kialakulása között ugyanis szoros összefüggés mutatható ki.
Idősebb korban már nehezebben tudunk megtanulni valami újat. A lassított feldolgozás megnehezíti a párhuzamos feladatok tervezését és megoldását. A nevek és a számok memorizálása sokkal nehezebben megy, amikor betöltjük a 20. életévünket.
Az agyi öregedés során a következő változások tapasztalhatók. Az agy tömege zsugorodni kezd. Zsugorodás következik be az elülső lebenyben és a hipokampuszban. Az agykérgi sűrűség is csökken, így lassabb lesz a kognitív feldolgozás. A korral csökken a myelin mennyisége, amely lassabb feldolgozást és kognitív funkciót eredményez. A kutatók úgy vélik, hogy az agy az elöregedéssel kevesebb kémiai hírvivőt generál és ez a dopamin, az acetilkolin, a szerotonin aktivitásának csökkenésével jár együtt. Ez pedig szerepet játszik a hanyatló megismerés és a memória csökkenésében és a depresszió kialakulásában.
Léteznek olyan tényezők, amelyek felgyorsítják az agy elöregedését, például az elhízás akár tíz évvel is siettetheti ezt a folyamatot. A sok cukorfogyasztás szintén kapcsolatba áll a csökkenő agyi térfogattal, a rosszabb epizodikus memóriával és a zsugorodott hipokampusszal.
Azonban az agy öregedési folyamatait lelassíthatjuk rendszeres testmozgással, szellemileg ösztönző tevékenységekkel, azzal, ha szociálisan aktívak maradunk, ha megfelelően kezeljük a stresszt, egészségesen étkezünk és mindennap legalább 7-8 órát alszunk.
