Előfordul, hogy egyes éjszakákon nem alszunk túl jól. Másnap emiatt hajlamosabbak vagyunk zsírosabb és édesebb ételeket magunkhoz venni. A túl kevés alvás, a túl sok alvás és a rossz alvás is befolyásolhatja, hogy mikor és mennyit eszünk. Ha megfelelő az alvás mennyisége és minősége, sokkal hatékonyabban tudjuk befolyásolni, hogy miből mennyit és egyáltalán milyen ételeket fogyasztunk.
Az emberek jóval kevesebbet alszanak napjainkban, mint kb. 20 évvel ezelőtt. Ennek sok magyarázata van: sok a napi elfoglaltság, sokan használnak még lefekvés előtt is elektronikus eszközöket, és az emberek egész egyszerűen azt gondolják, hogy a kevesebb alvás is elegendő. Azonban minden felnőtt embernek legalább napi 7-8 óra alvásra van ahhoz szüksége, hogy a teste és az elméje is regenerálódjon másnapra.
Az alvás tehát nagyon fontos az egészség szempontjából. A fáradtság ugyanis csökkenti az akaraterőt. Mit is jelent ez? Ha nem vagyunk fáradtak és kimerültek, sokkal jobban tudjuk kontrollálni magunkat, a gondolatainkat és az érzéseinket. Például ha nem vagyunk fáradtak, akkor is eszünk édességet, de tudunk magunknak megálljt parancsolni, ellenben fáradtság esetén nehezebben állunk ellen a csábításnak.
Fáradtság esetén nehezen vesszük rá magunkat a testmozgásra, vagy egyáltalán nem mozgunk semmit. Amikor kicsattanunk az energiától, könnyebben választjuk a lépcsőzést, de fáradtság esetén inkább a liftet használjuk, és ugyanez az állítás igaz, ha az autó vagy a gyalogos közlekedés közül kell választanunk.
Az alváshiány befolyásolja a nyugalmi anyagcserét is. Amikor nem alszunk eleget, akkor a testünkben az alapvető funkciók is lelassulnak. Ha esténként vagy esetlegesen éjszakánként nassolni támad kedvünk, akkor nincs más megoldás, minthogy hamarabb fekszünk le aludni. Ugyanis ha nem alszunk eleget, éhesek lehetünk. A nem megfelelő alvás pedig növeli az étvágyat. A jó éjszakai alvás a megfelelő testsúly kialakításában is a segítségünkre lehet.
Az alvásnak számos funkciója van, hatással van az étvágyhormonokra is. Létezik egy ghrelin nevű hormon, amelynek az a feladata, hogy beindítsa az étvágyat, azaz hogy tudassa velünk, hogy ideje elkezdeni enni. Amikor az emberek alváshiányban szenvednek, akkor a testük a szokásosnál többet termel ebből a hormonból, ami pedig fokozott étvágyat eredményez.
A leptin egy olyan hormon, amely csökkenti az étvágyat, amikor már eleget ettünk. Ha nem alszunk eleget, akkor a testünk kevesebb leptint termel, ami nagyobb táplálékfogyasztást eredményez.
Stressz esetén a szervezetben megemelkedik a kortizol szintje, ami gyakran az étvágy növekedését és a zsír raktározását eredményezi, elsősorban a has körül. A kortizolszint akkor is megemelkedik, ha nem alszunk eleget.
Számos kutatás kimutatta, hogy a kevés alvás megemeli a ghrelinszintet és alacsonyabb leptinszintet eredményez, illetve még a kortizolszint is megemelkedik. Ez pedig alváshiányt és elhízást eredményez. Az alvás tehát kulcsfontosságú az egészséges testsúly eléréséhez és fenntartásához.
