A szelén nemcsak az emberi szervezetben, hanem a természetben, mégpedig a talajban is megtalálható. Ezt a tápanyagot aztán a növények hasznosítják, majd a növényekből az emberi testbe kerülve hasznosul ez az ásványi anyag.
A szelénnek kulcsszerepe van a normál, az ideális anyagcsere fenntartásában, hiszen kofaktorként működik sok enzimatikus folyamatban. A szelén emellett központi szerepet játszik még a pajzsmirigy megfelelő működésében is.
Testünk szelént használ 25 fehérje előállításához, amelyek kritikus szerepet játszanak sejtjeink károsodás elleni védelmében, immunrendszerünk támogatásában és a pajzsmirigyünk egészséges működésének fenntartásában. A szelén a szaporodásban is fontos, illetve támogatja az izmaink és a szívünk normál működését.
Ez a tápanyag antioxidáns aktivitással rendelkezik, azaz segít, hogy jó testi-lelki egészségnek örvendjünk. A szelén mint remek antioxidáns csökkenti a szervezetben a szabad gyökök számát, amelyek egyébként a sejtek oxidatív károsodásához vezetnének.
Sokféle tudományos vizsgálatot végeztek a szelénnel kapcsolatban. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az alacsony szelénszint és egyes rákos megbetegedések között szoros összefüggés mutatható ki. Milyen rákos megbetegedést okozhat az alacsony szelénszint? Például felelőssé tehető az emlőrák, a prosztata-, a tüdő- és a vastagbélrák kialakulásáért.
A szelénnek kiemelkedő a kardioprotektív hatása is, azaz nagy segítséget nyújt, hogy a szív- és érrendszer sokáig egészséges maradjon. A kutatási eredmények is azt igazolják, hogy a magasabb szelénszint a szívbetegségek alacsonyabb kockázatával jár együtt.
Mivel a szelén antioxidáns hatással is rendelkezik, ily módon csökkentheti az agyi degeneratív betegségek kockázatait is. A kutatások szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében szinte mindig alacsony szelénszintet mérnek.
A szelén szerepet játszik az immunrendszer megerősítésében is, segítve ezzel a fertőzések leküzdését. A szelén rendszeres fogyasztása a gyorsabb felépülést is lehetővé teszi.
Ez az ásványi anyag nagy szerepet játszik az asztma tüneteinek kezelésében is. Mivel antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik, így csökkenti az asztmás rohamok súlyosságát és gyakoriságát.
Ha túladagoljuk a szelént, lehetnek különféle mellékhatásai is, ilyen például az izomérzékenység, a remegés, a szédülés, az arc kipirulása, véralvadási problémák. A szelén túladagolása máj- és vesefunkció-problémákat is előidézhet.
A szelénhiány tünetei közé tartozik az izmok gyengesége, az agyi köd, a fáradtság, a hajhullás, a gyenge immunrendszer, illetve férfiak és nők körében is igen gyakori a meddőség.
A szelént számos növényi és állati termékben megtalálhatjuk. Forrásai a következők: tenger gyümölcsei, hús, baromfi, tojás, tejtermékek, brazil dió, brokkoli, káposzta, fokhagyma, póréhagyma.
A szelén és a jód is fontos az egészséges pajzsmirigy működéséhez. A szelénhiány általában súlyosbítja a jódhiány hatásait, ezzel rontva a pajzsmirigyhormonok termelődését.
A szelénhiány rontja a szelenoproteinek termelését, ami viszont befolyásolja az összes olyan folyamatot, amelyben ezek a fehérjék részt vesznek. Például a szelénhiány károsítja az immunrendszer működését, súlyosabb esetekben a váz- és a szívizmok gyengülését is okozhatja.
