Idősebb hölgy fejét kezén támasztja, mutatóujján piros fonálból kötött emlékeztetőjel.

1906-ban Alois Alzheimer mutatta be ezt a betegséget, amely a központi idegrendszer elváltozásaival, elbutulással és idegsejtpusztulással jár együtt. A súlyos mentális hanyatlás 40 éves kor fölött jelentkezik, a nők körében jóval gyakoribb az előfordulása, és a világon mintegy 18 millió embert érint. A betegség kockázata nő a pajzsmirigybetegségben, a depresszióban, a keringési rendellenességben szenvedőknél és a koponyasérültek körében.

A tünetek nagyon különbözőek lehetnek. Zavar keletkezhet a rövid távú emlékezetben, például a beteg elsétál a hűtőhöz, kinyitja, de nem emlékszik rá, hogy mit szeretne pontosan kivenni belőle. Problémák jelentkezhetnek a hosszú távú emlékezetben. Előfordulhat, hogy a korábban alaposan ismert területeken (lakókörnyezet) eltéved, nem tudja megmondani hol lakik, vagy nem tudja felidézni a születési dátumát, elfelejthet szavakat, vagy nem tudja azok értelmét. A tünetek közé tartozik, hogy a beteg képtelen kontrollálni az izmait, ami hátráltathatja a napi feladatok elvégzésében. Hangulata ingadozhat, feszültté válhat, csökkenhet az ítélőképessége, romolhat az étvágya, gyötörheti étvágytalanság, és szenvedhet téveszméktől is. Súlyosabb esetben az önellátó képességét is elvesztheti, a beteg nem tisztálkodik megfelelően, a beszéd- és gondolkodási készségét elveszti.

Ezeket a tüneteket a családtagok is felismerhetik, de a legfontosabb, hogy szakorvos állítsa fel a pontos diagnózist. Az elvégzett szűrések, tesztek közül az orvos végezhet egy 30 pontos mini mentáltesztet (mini mental state), mely világos képet fest a beteg mentális állapotáról, és beigazolódhat az Alzheimer-kór gyanúja.

A BBC egyik híradása arról számolt be, hogy a kutatók azon fáradoznak, hogy egy vérteszttel képesek legyenek kimutatni az Alzheimer-kórt, amit ma még csak kognitív tesztekkel és agyi képalkotó vizsgálatokkal képesek felismerni.

A Rush Egyetem kutatói pedig az étrend és az Alzheimer-kór között találtak összefüggést. Meglátásuk szerint a vörös húsok, a vaj, a margarin, az édességek, a sajtok, a sütemények, a gyorséttermi ételek és a sültek felelőssé tehetők a szellemi leépülésért.

Igaz, még nem értek véget a kutatások, de amerikai tudósok is úgy vélik, hogy életmódváltással vissza lehet fordítani a memóriaromlást. A kutatás során a pácienseknek személyre szabott programban kellett részt venniük, melynek nem csupán az étrendváltozás volt a része, de fontos szerepet kapott az agyi stimuláció, a megfelelő mennyiségű alvás és a testmozgás is.

Mi is sokat tehetünk tehát azért, hogy elkerüljön bennünket ez az alattomos betegség. Kerüljük a dohányzást, és próbáljunk koleszterinszegény ételeket fogyasztani. Nem könnyű, de próbáljunk stresszmentesen élni, és agyunkat naponta tornáztassuk. A szellemileg aktív életmód részei lehetnek: keresztrejtvényfejtés, olvasás, nyelvtanulás, verstanulás, az agy edzése logikai játékokkal. Fogyasszunk minden nap friss zöldséget, gyümölcsöt, és válasszunk korunknak, egészségi állapotunknak megfelelő sportot. Lehet ez egy séta a parkban, kirándulás a szabadban, vagy úszás az uszodában. Erősítsük meg családi és baráti kapcsolatainkat, hiszen a közösségi élet szintén erőt ad a mindennapokhoz. Ezek mind-mind a jó közérzet építőkövei, amelyek segíthetnek abban, hogy késleltessük vagy megelőzzük az Alzheimer-kór kialakulását.

Ehhez a cikkhez 12 hozzászólás

  1. Ocskai Endre Lászlóné

    A téma- bár korom szerint érinthetne- két női rokon
    leépülése miatt érdekel………….Viszonylag röviden,
    tömören ismerteti a cikk, a betegség felismeréséhez
    szükséges jeleket, jelzéseket, ami mint kívül állónak,
    tényszerű….De náluk kemény dió, mind ezek el-
    fogadása…szinte azt mondanám a rokonok, a hozzá-
    tartozók felkészítése, az elsődleges lépés….hogy
    empatikusan, átérzéssel, egy-egy kis humorral csepegtetni az érintetteknek a tájékoztatást…. Betyár dolog bármelyik betegséggel szembesülni, anyámat ápoltam évekig, nem is nevezném betegségnek ami nála bekövetkezett…koránál fogva
    lassan épült le a tudata.De itt nehezebb a gond…ennek az új helyzetnek az elfogadása nem csak Neki a környezetében élőknek is, nagy kihívás.
    Civil szervezetet vezettem, annyi tettre kész ember
    van, aki ráadásul segítőkészként számításba vehető.
    Sőt nyugdíjas körökből képzést indítani e témáról..
    hiszen eljön az az idő ….amikor nem lehet egyedül
    hagyni….a Máltai Szeretet Szolgálatnál rengeteg jó
    szándékú segítő – kéz található …..Ezek ötletek….
    de ha családba él is az érintett, óriási empátiával kell
    rendelkezniök a további együttélés szeretetteljes folytatásához……

  2. Szeretném tudni, hogy magyarországon van-e már ilyen teszt??
    köszönettel
    N.N.

  3. Én is benne vagyok ebben a betegségben,és igen van tesszt.nem leht gyógyítani,de színten lehet tertani.rengeteget tornáztatom az agyamat,de még így is feledékeny vagyok.Igen a család hozzá állása is nagyobb fígyelemm kell ,hogy legyen,mert vannak jobb,és rosszabb napok.Énpozitívan állo hozzá,és meg probáltam elfogadni,de nekem is nagyon sokat kell tenni érte,nem szabad el hagyni magát az embernek.Ez a Lényege 🙂

  4. Abuczki Imréné

    Az Alzheimer kór kezelését előreláthatóan 2017-ben kezdik meg emberen való kiterjesztését,ezt olvastam,Oszcilláló ultrahang nyalábokkal bombázzák az agyszövet non invaziv módon megnyitva a véragygátat és stimulálja a microglia sejtek aktivitását. A mocroglia nagymértékben hozzájárul a neurotikus amiloid plakkok letisztitásához. Egérkisérletben 75%-ban sikerült visszaállitani anélkül, hogy a kezelt agyterület bármilyen sérülést szenvedett volna. Jó lenne, ha magyar kutatóorvosok is foglalkoznának vele.

  5. Örökölhető ez a betegség ?

  6. Nagy Lászlóné

    Idősotthonban dolgozom, már több alzheimeressel is volt dolgunk. Kiss Imrénének gratulálok a hozzáállásért és nagyon szurkolok!

  7. Amíg sztereotípiákban gondolkoznak a klinikusok, nem nagyon lesz előrelépés ezen a területen sem. A szülőket követő generáció pedig olyan szinten elfoglalt, hogy sem a megelőzés tekintetében, sem a napi kommunikáció tekintetében, sem természetes szerek tekintetében igazi segítségnyujtásra nem képes.
    Mindezt az tetőzi, hogy a megfelelő, ezt az állapotot kezelni tudó szociális háló nem léttezik annak ellenére, hogy különféle területeket érintve erre igen sokat költ a magyar állam.
    Azonban ha igazi segítség kell, mindíg ezt halljuk: majd az egyházak………….

  8. Kovács Zsuzsa

    Az agyi képalkotó eljárásokkal (MR, CT) konkrétan mi látható az Alzheimer kór esetében? Előre is köszönöm a választ.

  9. Szidor Lászlóné

    A cikkben leírtakban van sok tény. Azután, hogy a szakember felállítja a diagnózist már nincs remény a javulásra. Azt azonban még soha senki nem merte leírni, hogy ezzel a betegséggel szemben az orvostudomány tehetetlen és nem tudnak segíteni a betegeken, különben sokan pánikba esnének. Én már pánikban vagyok, hiszen az Édesanyámon már lehetetlen segíteni, viszont fizikailag nagyon jó állapotban van. Ez a betegség azért alattomos, mert a család többi tagja is lelkileg belepusztul. Az öröklődésről nem is beszélve.

  10. Édesapám nővére szenvedett ilyen betegségben, de nem a legsúlyosabb formában. Mégis nagyon nehéz volt vele, mert amit valahová eltett, nem emlékezett rá, s rögtön kikiáltotta, hogy ellopták tőle. Hallottam mástól is ilyen eseteket.. Igen, a környező személyeknek pszichésen nagyon megterhelő, főleg, ha hosszú távon vannak együtt. Nekem három év jutott. A tiszta napjaiban aranyos és jószívű volt. Eleinte azt hittük, hogy gonoszságból mond dolgokat, később megtudtuk, hogy betegség….

  11. Baranyai Judit

    Létrehoztam a témában érintettek számára egy Facebook csoportot, amiben a demens családtagot ápolók közvetlenebb módon tudják megosztani mindennapi tapasztalataikat egymással. Aki hasznosnak találja, kérem, csatlakozzon, illetve terjessze a csoport létét, ami sokak számára nagy segítség lehet! https://www.facebook.com/groups/911996478882692/

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*