Akit gyomor- vagy nyombélfekély megtámad, gyakran érez gyomortáji fájdalmat, mely főként éhgyomorra jelentkezik fokozottabban. Mitől alakul ki ez a betegség? Nos, a gyomor és a nyombél kezdeti szakaszának nyálkahártyáját savas kémhatás éri, mert a gyomorfal sejtjei sósavat termelnek. Ez étkezés hatására, de nyugalmi állapotban is bekövetkezhet. Mi okozhat gyomor- és nyombélfekélyt? Sok egyéb mellett például a dohányzás is okolható ennek a betegségnek a kialakulásáért. Dohányosoknál nagyobb a szövődmények kialakulásának veszélye és a gyógyulási szakasz is elnyúlik. A betegséget okozhatják még különféle gyógyszerek. Ilyenek a fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő pirulák, vagy a szteroidok, amelyek lecsökkentik azoknak a fehérjéknek a termelődését, amelyek a nyálkahártya védelmét szolgálnák. Különféle, hirtelen bekövetkező stresszhatások miatt is kialakulhat ez a betegség. Ilyen például egy autóbaleset, egy súlyos fertőzés, vagy a szervezetet érő bármilyen sokkhatás. A betegséget nagyobb százalékban egy Helicobacter pylori nevű baktérium okozza, mely baktérium élőhelye a gyomor nyálkahártyája.
Milyen tünetei vannak a betegségnek? Főként étkezéskor jelentkező gyomortáji fájdalom. Nyombélfekélyben szenvedő betegek arról számolnak be, hogy étkezést követően némileg enyhülnek a szúró, égő és görcsös panaszaik. Azok a betegek, akiknek étkezés hatására enyhülnek a fájdalmaik, általában erőteljes hízásnak indulnak, viszont akiknek az étel váltja ki a kellemetlen panaszokat, gyakran kórosan lefogynak. További tünetek lehetnek: émelygés, hányás, étvágytalanság. Amennyiben a fekélyes fájdalom jellege megváltozik, az szövődmények kialakulására is utalhat. Ekkor már a fekély a hasnyálmirigybe terjed tovább.
A diagnózis felállításához alapos vizsgálatokra van szükség. Ez lehet endoszkópia – vagy más néven tükrözés –, amikor is a vizsgáló orvos egy csövet vezet le a beteg nyelőcsövébe, a gyomrába és végül a nyombelébe. Az orvos ennek segítségével képet kap a nyálkahártyáról, a kialakult fekélyről, sőt ebből szövetmintát is tud venni, melyből a Helicobacter pylori kimutatható csakúgy, mint vérből, székletből. De létezik egy úgynevezett kilégzési teszt is, amellyel kifejezetten ennek a baktériumnak a jelenlétét tudják megállapítani. A tápcsatorna felső szakaszáról röntgenképet is készíthetnek, ilyenkor a vizsgált személynek meg kell innia egy pohárnyi kontrasztanyagot, amelynek segítségével a felvételen láthatóvá válik a fekély és annak elhelyezkedése.
Az orvos ezekkel a vizsgálatokkal tudja csak alátámasztani, hogy valóban fekélyről vagy ennél súlyosabb betegségről, például daganatról van szó. A gyógyulás érdekében felírhat savlekötő gyógyszert, olyan antibiotikumot, amely kiírtja a Helicobacter pylorit, de előfordulhat, hogy a páciens állapotán már csak a sebészeti beavatkozás segíthet. Mindezek mellett a fekélytől szenvedő páciens is sokat tehet gyógyulása érdekében. Először is be kell tartani az orvos utasításait, és az általa felírt gyógyszereket szedni szükséges. Emellett jobb, ha az illető felhagy a dohányzással, alkoholt csak nagyon ritkán és étkezések során, a szokásosnál jóval kisebb adagokat fogyaszt. És nem utolsósorban stresszmentes életvitel kialakítására kell törekedni, hiszen a túlhajszolt életmód szintén az egyik okozója a fekély kialakulásának.
Azt szeretném kérdezni hogy a fehérmustármag az más mint a sárga?
A kezelése hol található? Ez egy olyan cikk,mely barhol fellelhető az interneten. Gyógyszer nélküli kezelésre lennék erdeklődő