Kutatók úgy vélik, hogy a bélflóra egészsége segíthet olyan betegségeket megelőzni, mint a cukorbetegség, a rák, az Alzheimer-kór és a bélbetegségek. De a hasznos bélbaktériumok segíthetnek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is.
A metabolizmus, az immunválasz és a hangulat szabályozása mellett a barátságos bélbaktériumok kedvező feltételeket teremtenek a szervezetünkben, amelyek megakadályozzák a betegségek kialakulását. A hasznos baktériumok számának növelése a koleszterinszint csökkenését eredményezi, mivel a baktériumok képesek az étkezési rostot koleszteringátló rövidláncú zsírsavakká alakítani. Ezen kívül a bélbaktériumok lebontják a zsírok metabolizmusához szükséges epesavakat, ezáltal szükségessé teszik a szervezet számára, hogy több epesavat termeljenek.
A probiotikumok megtalálhatók az erjesztett ételekben, mint például az élő kultúrájú joghurtban, a savanyú káposztában, a kefirben, a savanyúságokban. A prebiotikumok pedig megtalálhatók a fokhagymában, a hagymában, a spárgában. Az édesburgonya különösen gazdag prebiotikumokban.
Egy közelmúltban végzett kutatás az egészséges bélbaktériumok, a karotinoidstátusz és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatot vizsgálta. Az ateroszklerózisos és a stroke-os betegek vizsgálata során a kutatók azt találták, hogy azok a személyek, akiknek jóval több gyulladáscsökkentő karotinoidokat termel a szervezete – különösen béta-karotint és likopint –, azok jóval egészségesebbek voltak. Ugyanis a vérben található magasabb antioxidánsok jelentősen lecsökkentik a szív-és érbetegségek kialakulásának kockázatát. A karotinoidok, vagyis az erős antioxidáns tulajdonságú növényi pigmentek a narancssárga, a sárga és a vörös gyümölcsökben és zöldségekben találhatók, beleértve a sárgarépát, a tököt, a papaját és a sárgadinnyét.
Sajnos a gyomor és bélrendszer baktériumai közül nem mindegyik barátságos. A probléma akkor kezdődik, amikor a bélflóra egyensúlya felborul, vagyis a rossz és a jó baktériumok aránya megváltozik. Egy kutatás során hatvan krónikus szívelégtelenségben szenvedő beteg bélflóráját elemezték. A kutatók megállapították, hogy ezeknek a betegeknek a bélrendszere sok káros baktériumot és gombát tartalmazott. Ezek a patogén bélgátló baktériumok gyulladást okoznak és fokozzák a fertőzés kialakulásának a kockázatát.
A bélflóra egyensúlyát felboríthatják az antibiotikumok, a nemszteroid gyulladáscsökkentő szerek, a koleszterinre ható gyógyszerek. A bélflórát hátrányosan befolyásoló tényezők közé sorolandó a krónikus bélgyulladás, a bélműködés lelassulása, a nehézfémeknek való kitettség, illetve a zsírok és a szénhidrátok túlzásba vitt fogyasztása.
