A szorongás voltaképpen nem más, mint a stresszes helyzetre való testi, fizikai reakció. A nők körében sokkal gyakoribb a szorongásos állapot kialakulása, ami sokszor társul depresszióval és pánikbetegséggel is.
A szorongásnak nagyon sokféle tünete létezik: állandó feszültség jelenléte, fókuszálási nehézség, fáradékonyság, fejfájás, alvási problémák, izomfeszültség, gyakori vizelés, izzadás.
A hormonoknak hatása van a hangulatunkra és az energiaszintünkre. Különösen a stresszhormonok, a pajzsmirigyhormonok és a nemi hormonok hatnak az egészségi állapotunkra. Amennyiben ezeknek a kulcsfontosságú hormonoknak szabálytalan a termelődése, akkor ez hatással lesz azokra a neurotranszmitterekre, amelyek jeleket küldenek az agyba és továbbítják a megfelelő válaszokat. Ez a folyamat megváltozott neurológiai állapotot eredményez, ami pedig szorongáshoz és feszültség kialakulásához vezethet.
A kortizolt mindenki stresszhormonként ismeri. Ezt a hormont a mellékvesék szabadítják fel a véráramba, amikor stresszes helyzetekbe kerülünk. Azonban fokozza a szorongást, így hosszútávon nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is megbetegíthet bennünket.
Milyen megoldások vannak, ha valaki sokat szorong? Például ilyen a kognitív viselkedésterápia, amelynek célja a negatív megismerés és az instabil viselkedés enyhítése.
A kiegyensúlyozott étkezés biztosítani tudja a stresszre adott normális választ. A gyümölcsök és a zöldségek olyan tápanyagokat is biztosítanak a szervezet számára, amelyek hatására neurotranszmitterek szabadulnak fel, amelyek pedig pozitívan hatnak a hangulatra. Ezzel szemben a sok cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása stresszes állapothoz hasonló reakciót vált ki. A hidratáció is kulcsfontosságú, hiszen a sejtjeink nem tudnak megfelelően működni víz hiányában, és a dehidratáció még szorongást is generálhat.
A testmozgás szintén serkenti a neurotranszmitterek felszabadulását, amelyek lehetővé teszik az egészséges agyi funkciókat. Számos tanulmány számolt be arról, hogy a testmozgás pozitív hatással van a hangulatra és a szorongás csökkentésére, hiszen közvetlenül befolyásolja a biológiai és a pszichológiai folyamatokat.
A stressz és a szorongás enyhítésére relaxációs technikákat is kipróbálhatunk. Ilyen például a meditáció, a jóga, a tai chi, a mélylégzés-technika, a vizualizáció és az irányított képek.
Az alváshiány szintén fokozza a szorongás kockázatait. Amennyiben a test nem kapja meg a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást, akkor ez negatívan hat a szövetek általános működésére és ez alól az agyszövetek sem képeznek kivételt.
Szeretnék többet tudni a kognitív viselkedésterápiáról. Tudna szakkönyvet ajánlani?