Őrök a kapukban – interjú Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus orvossal

Közeledik az ősz, a hideg, szeles idő, amikor nagyon könnyen megfázunk, illetve megnő a vírusos eredetű légúti megbetegedések esélye, amit mostanában a koronavírus-járvány csak tovább tetéz. Mivel az orrunk és a szánk, a torkunk a testünk kapujának számítanak, a légvétellel és az étkezéssel sok kórokozó is bekerülhet ezekbe a szakaszokba, majd tovább haladva a szervezetünkben betegségeket okozhatnak. Ezért fontos volna még itt, a „kapuban” megállítani a vírusokat, amennyiben lehetséges. Megkeresésünkre Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa megosztott néhány praktikus tanácsot.

 

Milyen lehetséges megoldásokat ajánl arra, hogy az orrunkba, a szánkba, esetleg a torkunkba bejutott kórokozókat nyakon csípjük, és még az előtt elpusztítsuk, mielőtt bármilyen megbetegedést okoztak volna? Van-e erre jó technika, valamilyen „fertőtlenítési” módszer, ami nem károsítja a nyálkahártyát?

Egy egészséges immunrendszerű embernél jól működnek a nyálkahártyák, így az orr és a garat területét fedő nyálkahártya immunrendszere. Vírusfertőzéses időszakban azonban hasznos lehet a naponta végzett enyhén sós oldatos garatöblítés.

Sokat lehet olvasni a sós vízzel történő gargalizálásról, illetve “orrmosásról”, amit sima konyhasóval és vízzel végeznek. Mi erről a véleménye? Mennyire lehet ez hatékony? Ha igen, hogyan, mennyiszer érdemes végzeni?

Orröblítésre célszerűbb a készen kapható sót és bikarbonátot tartalmazó, tasakokba csomagolt porokat az öblítést segítő eszközzel együtt használni. Ez a kezelés a téli időszakban hasznos a felső légúti hurutok megelőzésére, a nyálkahártya optimális működésének elősegítésére.

A tisztán konyhasós vízzel történő torokgargalizálás vagy orrmosás nem megfelelő? Hordoz valamilyen veszélyeket a nyálkahártyára nézve?

Hatékony a konyhasós oldat is, de ne legyen jódozott a só, emellett otthon nehéz kimérni a pontos koncentrációt. Legjobb a fiziológiás, 0.9%-os sóoldat. A túl sós oldat irritálja a nyálkahártyát.

Milyen praktikákat javasolna arra az esetre, ha még nem vagyunk betegek, de már elkezdett fájni a torkunk, illetve kezd bedugulni az orrunk? Hogyan lehet leghatékonyabban megállítani ezt a folyamatot, hogy ne terjedjen tovább és ne alakuljon ki betegség?

Kezdődő tünetek esetén egy héten át érdemes recept nélkül kapható készítményeket használni, például orrnyálkahártyát lelohasztó orrspray vagy garatfertőtlenítő oldat, illetve elszopogatós tabletta is hasznos lehet.

Fontos a bő folyadékfogyasztás is, ennek része lehet a gyógynövényekből készült teák, leginkább a zsálya, a kamilla, a bodza, a hársfa, illetve a csipkebogyó és gyömbér jöhet számításba. Ha nincs ellenjavallat – akár allergia vagy cukorbetegség –, naponta néhány kanál méz, néhány csepp propolisz vagy propoliszos méz fogyasztása is segíthet. A légutak egészsége szempontjából ne felejtkezzünk el az otthonunk kellő páratartalmának biztosításáról sem.

A helyes étrenddel is hozzájárulhatunk a betegségmegelőzéshez. A kiegyensúlyozott, vitaminokban gazdag szezonális zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó étrend nagyon fontos, amelyben kapjanak helyet az erjesztéssel készült élelmiszerek is a bélflóra támogatására. Legjobb erre a célra a savanyú káposzta és más fermentált zöldségek.

Ezek a módszerek mennyiben működnek a koronavírussal szemben – akár megelőzés, akár kisebb tünetek esetén?

Az említett módszereket minden vírusfertőzés esetén érdemes alkalmazni. Fontos figyelni az étrendre, különös tekintettel arra, hogy főleg az őszi, téli hurutos időszakban a panaszok kezdetekor nem tudhatjuk, hogy koronavírus vagy egyéb szokásos légúti vírusfertőzés áll-e fenn.

Van-e javaslata ebben a témában kimondottan a koronavírussal kapcsolatban?

A koronavírus-fertőzést önmagában nem védi ki a jól működő immunrendszer. Az eddigi fertőzési hullámok alapján egyértelmű, hogy az egyetlen megelőzi lehetőség az oltás.

Egyre több az információ, látjuk, hogy a fertőzés súlyosságát genetikai faktorok is befolyásolhatják, de a megfelelő D-vitamin-szint és az optimális bélflóra is nagyon fontos.

Az asztmásoknak és az allergiásoknak sajnos nehezebb most a járvány idején, talán jobban ki vannak szolgáltatva a vírusfertőzéseknek. Van-e valamilyen speciális tanácsa az érintettek számára a megelőzésre, illetve kisebb légúti panaszokra vonatkozóan?

Fontos, hogy a meglévő allergia megfelelő kezelést kapjon és elérhetővé váljon a tünetmentesség, amihez jól beállított gyógyszeres kezelés szükséges.

A koronavírus-fertőzés egyik tünete a szaglás és az ízlelés részleges vagy teljes megszűnése, ami a betegség után is fennmaradhat egyes esetekben. Lehet-e tudni, hogy mi miatt alakulnak ki ezek a furcsa tünetek? Az agyat érinti talán ez a vírus az ezeket a területeket szabályozó területeken vagy más jellegű a probléma gyökere?

A tapasztalatok szerint a koronavírus a szaglóhámot, ezen belül a szaglóideg optimális működését biztosító sejteket károsítja. A szagláscsökkenés gyakorisága a mutáns vírusok esetében azonban változni látszik.

Ha jó értem, hogy a delta variáns esetében már nem jellemző tünet az íz- és szagláscsökkenés. Mi erről a tapasztalat? Esetleg van újabb jellemző tünet?

A delta variáns jóval fertőzőképesebb, mint a korábbi vírustörzsek. Naponta jelennek meg új közlemények, ennek alapján úgy tűnik, a delta mutáns esetén kevésbé jellemző a köhögés, valamint a szaglás- és az ízérzésvesztés. Gyakori azonban a fej- és a torokfájás, az orrfolyás, illetve a láz.

Sok még a tisztázandó kérdés az újabb mutánsokkal kapcsolatban, de az egy vagy két dózisú oltás, és a veszélyeztetett csoportoknál az ismétlő oltás fontosságában  minden szakértő egyetért.

Milyen nehézségeket, problémákat okoz ez az állapot a hétköznapokban, a tájékozódásban vagy a kommunikációban, főzésben, étkezésben?

Jellemzően a szaglás az ízérzéssel együtt károsodik, ami a mindennapi életben rendkívül zavaró, hiszen még a táplálkozást is megnehezíti. Gyakori jelenség, hogy nem megszűnik, hanem megváltozik az ízérzékelés, rossz szagot, kellemetlen ízt éreznek az érintettek, ami lehetetlenné teheti az étkezést. Akinek munkája kapcsán is fontos az ízérzés, például a szakácsoknak vagy borászoknak, gyakorlatilag ellehetetlenül a munkavégzésük. Az pedig veszélyes lehet, hogy adott esetben az égett vagy füst szagot nem érzik meg.

Az eddigi tapasztalatok szerint mennyi idő alatt múlik el teljesen?

Szerencsére az esetek jelentős része néhány hét alatt spontán javul, de sok beteget látunk, ahol a vírusfertőzés lezajlása után még hónapokon keresztül fennáll, akár hullámzó jelleggel. Nem lehet előre megmondani, hogy fog lezajlani, megszűnik-e, nincs erre szabály.

Milyen segítséget tudnak nyújtani ebben az orvosok? Van erre gyógyszer vagy valamilyen terápia, esetleg illóolajok, amelyek segíthetnek helyreállítani, stimulálni az agy működését?

Fontos a minél előbb elvégzett fül-orr-gégészeti vizsgálat az egyéb okok kizárására. Hasznos az illóolajokkal végzett szaglástréning is, de alkalmazhatunk A-vitamin-tartalmú orrolajat, a már említett sós vizes orröblítést, de a gyógyulást szintén segítheti a szteroid tartalmú orrspray is.

Köszönjük a beszélgetést!