Világszerte és hazánkban is emberek milliói halnak meg dohányzás következtében. Az egyik legkárosabb szokás, szenvedélybetegség a cigarettázás, hiszen mintegy 70 rákkeltő anyagot tartalmaz a dohányfüst. Évente emberek ezrei halnak meg olyan rákbetegségben, amely a dohányzás számlájára írható. Ennek ellenére nagyon sokan képtelenek letenni a cigarettát, képtelenek leszokni erről a nagyon káros szenvedélyről. Természetesen sokaknak sikerül is, ami nagyon dicséretes. Akármikor is sikerül megszabadulni ettől a rossz szokástól, mindenképpen dicséretet érdemel, aki megpróbálja, aki végigmegy a teljes leszokáshoz vezető úton, hiszen a cigaretta erős lelki és pszichés függőséget okoz csakúgy, mint a kábítószer vagy az alkohol.
A cigaretta nemcsak rákbetegségeket idéz elő, hanem oka lehet a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és még sok más krónikus betegség kialakulásának.
A cigaretta nemcsak a krónikus betegségek kialakulását segíti, de sok más esetben is hátrány, ha valaki dohányzik. Például fogimplantátumot sem mindenkinek alkalmaznak. Ha valaki dohányzik, nagy az esélye a kilökődésnek és a sebgyógyulást is késlelteti. Nem véletlenül mondják például foghúzást követően, hogy legalább 2-3 napig tilos dohányozni, merthogy a cigarettafüst késlelteti a gyógyulást is.
Ha valaki műtétre készül, akkor is elhangzik, az „Ön dohányzik?” kérdés. Miért? Milyen okok miatt kérdezhet rá erre a tényre az altatóorvos? Mutatjuk is, hogy miért is nem javasolják a műtét előtti dohányzást.
A dohányzás és a műtét többek között azért sem fér meg egymás mellett, mivel a dohányzás bonyolítja az altatást vagy magát az érzéstelenítést. A dohányos ember – még ha nincs is semmilyen tünete – biztos lehet benne, hogy van valamilyen egészségi problémája. Hogy is kell ezt érteni? Attól, hogy valaki nem köhög és krákog annak ellenére, hogy dohányzik, még a hörgői állandó gyulladásban vannak. Az aneszteziológus egyből tudni fogja, ha valaki erős dohányos, mert a dohányzó ember hörgői nem képesek úgy kitágulni és oxigént felvenni, mint annak, aki életében nem szívott el egyetlen szál cigarettát sem. Az altatóorvos ilyenkor hörgőtágítókat alkalmaz, amelynek szintén megvannak a maga veszélyei.
Ha valaki dohányzik, akkor a szívének is sokkal keményebben kell dolgoznia – műtét közben is – mint egy nemdohányzó emberének. Ez pedig nagy terhet ró a szívre és fokozza a műtét közbeni szívleállás kockázatát. A dohányzás ugyanis károsítja az ereket és a szívet, megzavarja a normál szívritmust, gyulladást okoz a szervezetben, illetve megemeli a vérnyomást és a pulzusszámot is. Ez a káros szokás megnöveli a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a szívbetegségek kockázatait is.
Miért nem javasolható a dohányzás műtét előtt és után? Többek között azért sem, mert a dohányzó ember sebe sokkal nehezebben gyógyul. Mivel a dohányosok szervezetébe kevesebb oxigén kerül, így a szövetekhez, sejtekhez sem jut elegendő oxigén, ami megnehezíti a sebgyógyulást, illetve a fertőzések kockázata is megnő.
