Egy legújabb tanulmány arra mutat rá, hogy hiába nem hajlamos valaki a demenciára, ha inaktív életmódot folytat, ugyanannyi esélye van erre a betegségre, mint azoknak, akik hajlamosak erre a betegségre. Manapság több tízmillió ember szenved demenciában világszerte. A demenecia leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, amely a demenciás esetek 60-80 százalékát teszi ki.
A demenciára hajlamos személyek szervezetében megtalálható az úgynevezett APOE gén (apolipoprotein), amely az Alzheimer-kór egyik legnagyobb kockázati tényezője. Azoknak, akiknek ez a gén megtalálható a szervezetében, nagyobb eséllyel fognak szenvedni valamilyen agyat érintő betegségben. A demencia kockázata még magasabb lehet, ha valaki emellett ülő életmódot is folytat, illetve hiába jó valakinek a genetikája, ha elsősorban az ülő életmódot preferálja, akkor is ugyanannyi esélye lesz ennek a rettegett betegségnek a kialakulására, mint azoknak, akiknél jelen van ez a bizonyos gén.
A jó hír az, hogy a növekvő fizikai aktivitás a memóriavesztés kockázatainak csökkenésével jár együtt. Már napi 15 perces séta is a hét minden napján lecsökkenti a kockázatokat.
Az Alzheimer-kór megelőzhető, ha még idejében odafigyelünk az egészségünkre. Meggyőző tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a megfelelő életmódbeli változásokkal az Alzheimer-kór megelőzhető, de a betegséget meg is lehet állítani és akár vissza is lehet fordítani. Például a kutatók úgy vélik, hogy a szív- és érrendszeri egészségre utaló mutatók javulása –mint például a magas vérnyomás csökkentése – a demencia alacsonyabb előfordulását tükrözi.
Más vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy az immunrendszer egészségi állapotának javítása lelassíthatja, de akár meg is állíthatja az agyi rendellenességek progresszióját. A kutatók rámutattak arra, hogy apigenin – amely sok zöldségben (zeller, sárgarépa) és fűszer-, gyógynövényben (kamilla, kakukkfű, petrezselyem) megtalálható – pozitív hatással van a memóriára és a tanulásra. Nemcsak javítja az idegsejtek kialakulását és működését, hanem megerősíti az agysejtek közötti kapcsolatot is.
A közepes lánchosszúságú trigliceridekben gazdag kókuszolaj szintén javíthatja a memóriát. A kókuszolaj különösen azért előnyös, mivel metabolizálódik a májban, ketonokká alakul, amelyeket az agy alternatív üzemanyagforrásként, nem pedig zsírként használ az emberi testben.
Az áfonya antociánokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a kognitív funkciók helyreállításában, azáltal, hogy fokozzák a jelátvitelt és növelik a receptorok érzékenységét az agysejtekben.
