Idősebb hölgy irodai asztalán rengeteg dosszié, telefonál, közben nézi a monitort. A számítógépe és a széke is tele van felragasztott papírokkal.

A legtöbb ember szenved a stressztől. Hogyan keletkezik a stressz, hogyan lehet pozitívan használni, és hogyan kerülhetjük el a kiégést?

Stressz a munkában, stressz otthon, sőt stressz a szabadidőben – ez manapság szinte hozzátartozik a mindennapokhoz. A diáktól a dolgozó anyán át a menedzserig a legtöbben a modern élet kihívásait nyomás alatt teljesítik. Gyakran kiégés (burnout) a következmény, és ez már szinte népbetegséggé vált. Pedig a „stressz” szó 100 évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt.

Mi is a stressz?

A stressz a szervezetünk természetes reakciója egy kihívásra, és ennek fejlődésbiológiai magyarázata van: régebben létfontosságú volt, hogy a szervezetünk veszély esetén mozgósítsa magát, és felkészüljön a harcra vagy a menekülésre (egyes helyzetekben ez ma is érvényes). A pulzus és a vérnyomás emelkedik, minden érzékszerv kiélezett, a légzés felgyorsul, az izmok megfeszülnek. A szervezet stresszhormonokat bocsát ki, és a másodperc törtrésze alatt plusz energiát állít rendelkezésre – villámgyorsan tudunk reagálni.

A stresszt belső és külső ingerek váltják ki, és hatására csúcsformánkat hozzuk. A probléma a sok stresszes helyzettel ma az, hogy szervezetünknek a legritkább esetben kell harccal vagy meneküléssel reagálnia – a munkahelyi vagy a családi feszültségeknél bizonyosan nem. Ha a belső nyomást nem tudjuk enyhíteni, a szervezet tartós riadókészültségbe kerül – a következmények kiégés és súlyos szervi megbetegedések lehetnek.

A pozitív stressz egészséges

Sokan álmodnak stressz nélküli életről. A teljesen stresszmentes élet azonban nemkívánatos. A pozitív stressz fokozza a figyelmet, és segíti testünk teljesítőképességét anélkül, hogy károkat okozna. Motivál és növeli a produktivitást, például amikor a feladatokat sikeresen oldjuk meg.

Ha a stressz negatívvá válik

Mint oly gyakran, a stressznél is a dózison múlik minden: a stresszt csak akkor tekinthetjük negatívnak, ha túl gyakran és fizikai egyensúly nélkül lép fel. A negatív stresszt fenyegetőnek és nyomasztónak érezzük. Ezer dolgot kell egyidejűleg csinálnunk – és pontosan tudjuk, hogy feladatainkat nem tudjuk elvégezni. És egyszer csak elfogy az erő…

A stressz tünetei

A krónikus stressz beteggé tesz. Ha az energiatartalékok kimerültek, csökken a teljesítő- és a koncentrációs képesség. Az ingerültség, a rémálmok, az alvászavarok, a gyomor-bélproblémák és a magas vérnyomás is lehetnek a stressz tünetei. Ezen kívül a tartós stressz gyengíti az immunrendszert és kedvez a szívbetegségeknek, tüdőbetegségeknek és a hátfájásnak. A stresszterhelés rettegett csúcsa a burnout-szindróma.

Stresszoldás

A különböző relaxációs módszerek és a sport segíthetnek levezetni azt a feszültséget, melyet stresszhelyzetben érzünk. Figyeljünk arra, hogy ne hagyjuk magunkat még a szabadidőnkben is stresszelni. És gondoljunk arra: mértékkel a stressz akár hasznos is lehet. Ennek elfogadása segít, hogy jobban kezeljük a stresszt, és egyes „stresszes” szituációkat akár motiválónak érezzünk.

Ehhez a cikkhez 2 hozzászólás

  1. Pingback: Betegségek és sérülések ellen – természetesen | Gyógyszer Nélkül

  2. Pingback: Amikor az élet beteggé tesz – civilizációs betegségek | Gyógyszer Nélkül

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*