A gyermekkori tápanyaghiány jelentősen növelheti az érelmeszesedés rizikóját felnőttkorban. Természetesen egy gyerek nem gondol arra, hogy későbbi életében esetleg érelmeszesedése lehet, ahogy a szívinfarktus vagy az agyvérzés sem jut eszébe nyilvánvalóan. A szülők azonban lehetnek előrelátók, és figyelhetnek arra, hogy gyermekeik megkapják azokat a tápanyagokat, amelyek csökkenthetik az élet második felében kialakuló betegségek kockázatát. Nézzük hát, mely tápanyag játszik döntő szerepet az érelmeszesedés megelőzésével kapcsolatban.
Milyen hatása van a D-vitaminnak az érelmeszesedésre?
Érelmeszesedésnél különböző anyagok rakódnak le az erek belső falára, az érfalak megvastagszanak, és a véráramlás lelassul. Egy finn tanulmány szerint a gyermekkori D-vitamin-hiány majdnem 10 százalékkal növeli a későbbi életkorban kialakuló érelmeszesedés kockázatát. Turkuban a Turun yliopisto főiskolán prof. Markus Juonala és kutatócsapata több mint 2100 résztvevőnél vizsgálta a gyermekkori D-vitamin-szint hatását a felnőttkori érelmeszesedés veszélyére. A vizsgálat kezdetén a tesztszemélyek 3-18 évesek voltak. Véranalízissel meghatározták D-vitamin-szintjüket. 30-45 éves korukban a résztvevők újra a tudósok elé álltak. Egy ultrahangos készülék segítségével megmérték a nyaki verőér falának a vastagságát. Végül Juonala professzor és kollégái összehasonlították a tesztszemélyek gyermekkori D-vitamin-szintjét az aktuális ultrahangos vizsgálat eredményeivel.
A gyermekkori D-vitamin-hiány növeli a későbbi életben kialakuló érelmeszesedés rizikóját
Az eredmények összefüggést mutattak a gyermekkori alacsony D-vitamin-szint és a felnőttkori érelmeszesedés fokozott veszélye között – számolt be Juonala professzor. A legalacsonyabb gyermekkori D-vitamin-értékekkel rendelkező résztvevőknél 22% volt az érelmeszesedés rizikója. A többi tesztszemélynél ellenben a kockázat csak 13% körüli volt. A vizsgálatot végző tudósok szerint ez az összefüggés független a hagyományos rizikófaktoroktól, mint a vérzsírértékek, dohányzás, táplálkozás, testmozgás, testsúly és társadalmi-gazdasági státusz.
Röviden tehát: aki gyermekként D-vitamin-hiányban szenved, az egész életében számolhat az érelmeszesedés megnövekedett kockázatával. Bár az egészséges életvitel megakadályozhatja, hogy ez a rizikó tovább emelkedjen, a gyermekkori D-vitamin-hiány negatív kihatásait felnőttkorban már nem lehet kompenzálni.
Annál is fontosabb, hogy szülőként figyeljünk gyermekünk kielégítő D-vitamin-bevitelére, ugyanis Közép-Európában a D-vitamin hiánya nagyon elterjedt.
